Minden amit az automata öntözőrendszerről tudni akartál

Írta: Tóth Márk
2021. febr 4.

Mi az automata öntözőrendszer?

Bolygónk minden élőlényének, így kertünk növényzetének is szüksége van vízre, amelyet ideális esetben az égből hulló csapadék biztosít. Aki azonban nem szeretné a sokszor megbízhatatlan időjárásra, az esős és száraz időszakok kiszámíthatatlan váltakozására bízni kertje öntözését, annak érdemes automata öntözőrendszert telepítenie.

Az automata öntözőrendszer egy talajfelszín alá leásott vízcsőrendszer, amely alkalmazkodik a kert egyedi adottságaihoz, ezért zónákra van felosztva, és a rácsatlakoztatott szórófejek segítségével gondoskodik a növények vízellátásáról. A víz az elektromosan vezérelt szelepek révén jut el a kertben kialakított öntözési zónákba. Az öntözőrendszer szórófejei egymást kiegészítve képesek az egyenletes vízkijuttatásra.

A szórófejek nyugalmi állapotban gyakorlatilag láthatatlanok, csak a víznyomás hatására emelkednek ki a felszínre az előre beprogramozott időpontban, és a beállításuknak megfelelő ideig öntözik a zónákra felosztott terület növényzetét.

Mire jó az automata öntözőrendszer?

Kertünk növényzetének van egy alapvető vízigénye, amely elengedhetetlen egészséges fejlődéséhez, növekedéséhez. Ehhez rendszeres öntözővízre van szükség, megfelelő adagolásban. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy munkából hazatérve, az egyéb teendők elvégzése után kézzel öntözzék meg kertjüket, nem is beszélve azokról a helyzetekről, amikor nyaralás vagy egyéb elfoglaltság miatt több napig nem nyílik erre lehetőségük. Az automata öntözőrendszer erre a problémára kínál megoldást azok számára, akiknek fontos a szép kert, és nincs idejük vagy energiájuk erre a tevékenységre. Mivel a rendszer önműködő, nem kell jelen lennünk és felügyelnünk annak működését.

Az automata öntözőrendszer célja

Az automata öntözőrendszer célja, hogy a növények megkapják a szükséges vízmennyiséget, amennyiben a természetes forrásokból érkező csapadék kevésnek bizonyul. Ráadásul a rendszer arra is ügyel, hogy mindezt a leghatékonyabb és leggazdaságosabb módon érjük el. Mivel a megfelelő gyepgondozáshoz a nyári hónapokban havonta 120-150 mm csapadék szükséges, egy egészséges gyep vízigénye napi 4-5 mm. A felhasznált szórófejek műszaki adatai határozzák meg, hogy az öntözőrendszer egy adott elrendezés mellett egy óra alatt mennyi vizet képes kijuttatni, ezért egy jól megtervezett és szakszerűen telepített öntözőrendszerrel, ahol a szórófejek ideális távolságra vannak egymástól, a kibocsátott vízmennyiség pedig megfelel a növényzet igényeinek, akár 50%-os vízmegtakarítás is elérhető a kézi öntözéshez képest.

Az automata öntözőrendszer tehát arra jó, hogy időt, energiát és pénzt spóroljunk vele! Mivel az öntözővizet a felügyeletünk nélkül – akár a távollétünkben is – a növényzetnek legideálisabb módon juttatja el kertünk gondosan kialakított zónáiba, az automata öntözőrendszer időt takarít meg számunkra, valamint a pénztárcánkra is vigyáz, mert beállításainak köszönhetően törekszik a legoptimálisabb vízfelhasználásra.

Mik az automata öntözőrendszer előnyei?

Egy szakszerűen telepített és jól működő öntözőrendszernek számos előnye van:

Időt és energiát takarítunk meg vele
Kézzel öntözni jólesik, amikor az ember ráér, és van hozzá kedve, de ha minden áldott este menetrendszerűen el kell végezni, akkor egy idő után fárasztó nyűggé válik. Ráadásul ha nyaralni megyünk, meg kell kérnünk valakit, hogy végezze el helyettünk az esti locsolást, hacsak nem akarjuk kiégetni az addig nagy gonddal nevelgetett gyepet. Az automata öntözőrendszerrel nincsenek ilyen problémák, hiszen teljesen önműködő, nem igényel emberi felügyeletet.

Pénzt takarítunk meg vele
Rendkívül gazdaságos, a kézzel ellocsolt vízmennyiségnek a felére vagy még annál is kevesebbre van szüksége ahhoz, hogy maximálisan kielégítse kertünk vízigényét, hiszen pontosan oda és pontosan annyit locsol, ahova és amennyire szükség van. Ráadásul a programot akár hajnali időpontra is beállíthatjuk, amikor sokkal kisebb a párolgási veszteség, így még több vizet és pénzt takaríthatunk meg.

Gyönyörű lesz a kertünk
Van egy angol mondás, miszerint ha szép gyepet akarsz, locsold meg minden nap, és száz évig ne lépj rá. A napi rendszerességgel locsolt kert meghálálja a gondoskodást, a növények gyorsan megszokják a jót, és gyönyörű, dús, zöld környezettel köszönik meg az állandó vízellátást. Így a kertünk nem csak szép, de egészséges is lesz, a legnagyobb melegben sem porosodik be. Mivel a porlasztott vízcseppek megkötik a pollent a levegőben, az automata öntözőrendszer az allergiás hatásokat is csökkenti.

Növeli az ingatlanunk értékét
Az automata öntözőrendszer nem csak a kényelmünket szolgálja, hanem kiváló befektetés is egyben. Rövidtávon csökken a vízszámla, hosszú távon pedig a szép, gondozott kert jelentősen javítja az ingatlan eladhatóságát.

Milyen a jó automata öntözőrendszer?

Egy jól működő öntözőrendszer alapja a szakszerű tervezés, méretezés. Az öntözőrendszer szórófejeinek elhelyezkedése határozza meg a kijuttatott víz egyenletességét. Ha a szükségesnél ritkábban vannak a szórófejek, vagy nem megfelelő körültekintéssel lettek elosztva a kertben, akkor a terület egyes pontjain fennáll a túlöntözés veszélye. Ha például egyszerre öntözzük az árnyékos és napos részeket, az árnyékos túl lesz öntözve, míg a napos ki fog száradni, ugyanakkor a bokros területek kevesebb vizet igényelnek, mint a gyep.

A gazdaságos elosztás célja, hogy az adott terepviszonyok és növényzet figyelembevételével az öntözőrendszer mindenhova a megfelelő mennyiségű vizet juttassa ki. A gazdaságos kijuttatás titka a szórófejek megfelelő elrendezésében, az öntözési igények szerinti zónákra bontásban és az ehhez illeszkedő öntözési idők programozásában van.

Az automata öntözőrendszer esőérzékelővel van ellátva, amely automatikusan kikapcsolja a vezérlőegységet, ha esőt érzékel, így védve meg a kertet a túlöntözéstől. Amikor az érzékelő úgy ítéli meg, hogy az öntözés folytatódhat, automatikusan újraindítja a vezérlőegység működését.

Miért takarékos az automata öntözőrendszer?

Az automata öntözőrendszer az összes ismert öntözési módszer közül a legtakarékosabb, de telepítésével természetesen csak akkor takarítunk meg vizet, ha korábban is rendszeresen locsoltuk kertünket valamilyen más módszerrel. Az öntözőrendszer működési elve nem bonyolult, ezért könnyen áttekinthető, mely tulajdonoságai garantálják víztakarékos működését.

Pontosan oda és annyit locsol, ahova és amennyire szükség van!
Mivel napszakonként változik a párolgási veszteség mértéke, fontos, hogy az öntözést a legoptimálisabb időszakra állítsuk be. Nagy melegben sok vizet veszítünk a párolgás miatt, ezért a legalkalmasabb időszak az öntözésre a hajnali órákban van. Mivel a párolgási veszteség akár 50% is lehet, nagyon sok múlik a megfelelő időpont kiválasztásán!

Kertre szabott elrendezés
Minden kert más, a különböző növények vízigénye eltér egymástól, és a domborzati adottságok is kertenként változnak. Az öntözőrendszer megtervezése során ezeket figyelembe véve alakítjuk ki úgy az elrendezést, hogy az tökéletesen megfeleljen a kert igényeinek.

Természetes csapadék hasznosítása
Az automata öntözőrendszerek esőérzékelője gondoskodik arról, hogy ha megfelelő mennyiségű csapadék hullik az égből, akkor ne locsolja feleslegesen a növényzetet. Esővízgyűjtő ciszterna és megfelelő szivattyú segítségével az összegyűjtött esővízzel megtáplálhatjuk az öntözőrendszert, így még hatékonyabbá és takarékosabbá tehető kertünk vízellátása. Ma már modernebb szenzorok is elérhetővé váltak, ezirányú kutatásaink eredményei alapján bátran kiegészíthetjük öntözőrendszerünket volumetrikus talajnedvesség szenzorral, jelenleg ez a leghatékonyabb módszer az öntözővíz optimalizálására.

Programozás
Az időjárás kiszámíthatatlan, amihez alkalmazkodnunk kell, ha ideális vízellátást akarunk biztosítani kertünk számára. Az automata öntözőrendszer programozhatósága nem azt jelenti, hogy soha többet nem kell odafigyelnünk az időjárás alakulására, de nagyban megkönnyíti az előre tervezést és azoknak az időszakoknak a vízellátását, amikor nem tartózkodunk otthon.

Mik azok az öntözési zónák?

A napos területekre több vizet kellene kijuttatnunk, az árnyékosakra kevesebbet, a lejtős területeket pedig kisebb adagokban érdemes megöntöznünk. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a rendszert zónákra, vagy körökre bontjuk. Így az egyik zónára hosszabb öntözési időt programozhatunk, ezáltal magasabb lesz a vízkijuttatás, míg a másik zónára rövidebb időt programozunk, ezáltal kevesebb vizet jutattunk ki.

Az öntözőrendszer zónákat a mágnesszelep elnevezésű alkatrészek segítségével tudjuk körökre felosztani. A mágnesszelepet legegyszerűbben egy csapként képzelhetjük el, ami nyitogatja, illetve zárogatja a csövekben átfolyó öntözővíz útját. Azt, hogy pontosan mikor nyissa ki, illetve zárja el a vizet, azt az előzetesen felprogramozott vezérlő automatika dönti el. Az öntözőrendszer vezérlő leadja a megfelelő mágnesszelepnek az elektromos jelet, ami kinyitja és elindul az öntözés. Az öntözési idő végeztével automatikusan elzárja.

Az öntözési körökre bontásnak számos szerepe van. Segítségével az öntözendő területeket feloszthatjuk és ezáltal külön szabályozhatjuk a vízkibocsátást, továbbá a zónákra osztással érjük el, hogy megfelelő víznyomás legyen a szórófejekben. Általában nem tudjuk a teljes automata öntözőrendszert egyszerre működtetni, mert leesne a nyomás és nem lépne fel a megfelelő porlasztás és vízkijuttatás. A terület zónákra szétosztásával biztosítjuk, hogy elegendő nyomás legyen az optimális működéshez. A zónákra osztás gondos, körültekintő tervezéssel lehetséges.

1. ábra – Öntözési zónák kiosztása

Miből áll össze az automata öntözőrenszer?

Vezérlő automatika

A vezérlő automatika az öntözőrendszer szíve. Beprogramozhatjuk rajta az öntözési időpontokat, majd hátradőlve élvezhetjük üde, egészséges kertünket. Az adott időpontban elindítja az öntözést, majd lezárja. Az automata öntözőrendszer központi egysége, ami az öntözést vezérli, segítségével beállítható, hogy a különboző, a tervezés során felosztott öntözési zónákat, azok igényeire szabottan öntözzük. A zónákat sorban egymás után fogja lefuttatni. Például az első zóna 5 percre beállított öntözési ideje után kapcsolja a másodikat, amit mondjuk 10 percre állítottunk. Legnagyobb előnye a vezérlőnek, hogy automata, beállíthatjuk hajnali 5-re az indítási időpontot anélkül, hogy fel kellene kelnünk. Ez nagyon hasznos, mert ekkor a legkisebb a párolgási veszteség, ezáltal jobban hasznosul a kijutatott öntözővíz, takarékosabb az üzemeltetés.

Kivitel
Beltérre, vagy kültérre tudjuk elhelyezni vezérlőt? Esetleg teljesen vízmentes kivitelre van szükségünk? A beltéri automata öntözőrendszer vezérlő nem tűri az esőt, a közvetlen napsütést. A kültéri vezérlők jobban ellenálnak a nedvesebb könyezetnek, de nem teljesen vízmentesek, külső falon, kerítésen elhelyezhetőek. Léteznek vízmentes vezérlők, amelyek vízbe merítés ellen is védettek, ezeket jellemzően a föld alá is helyezhetjük például egy aknába. Vannak speciális csapra szerelhető vezérlők, ezeket akkor érdemes használni, ha például csak egy slagot kell „automatizálni”, ebben az esetben a csapra szerelhető vezérlő a megoldás.

Zónák száma
Avagy a csatornák száma, hány zónára van szükség kertünk megöntözéséhez? Megfelelő tervezés esetén könnyedén kiszámolhatjuk. Léteznek fix zónaszámú (4, 6, vagy 8 zóna), vagy moduláris (bővíthető zónaszámú) vezérlők.

Programok száma
Általában egy program elég. A programban van beállítva az egyes zónák működési ideje. A kisebb füves területeket 5-10 percig kell öntözni spray fejekkel, a nagyobb területek rotoros fejjel való öntözése 20-40 percnyi időt vesz igénybe zónánként. A csepegtető kör öntözési ideje szokásosan 30-60 perc. Az itt leírt számok a valóságban számított értékek!
Egy program általában többször is elindítható egy nap.
Ha olyan vezérlőnk van, aminek van 3 programja, és programonként 3 indítási lehetőség, akkor naponta akár 9 alkalommal is lehet öntözni (erre a fű vetése után, a mag nedvesen tartására, a jó csírázáshoz van szükség, illetve homokos talajon többször kisebb adagokban érdemes kiöntözni a vízmennyiséget).

Hálózati feszültség
A vezérlők többsége hálózati feszültséget igényel, de ha nem áll rendelkezésre, van lehetőség elemes vezérlő beépítésére.

Időjárás érzékelő

Az időjárás érzékelők olyan berendezés, ami össze van kötve a vezérlővel. Funkciója, hogy ha aznap elegendő természetes csapadék hullott, akkor automatikusan tiltani lehet az öntözést, így nem indul el feleslegesen a rendszer. Ennek több előnye is van: elkerüljük a felesleges öntözést, nem növeljük a vízszámlát, másfelől nem locsoljuk túl a kertet, amit, ha gyakran elkövetünk, elrothadhatnak, begombásodhatnak növényeink. Ahhoz, hogy öntözőrendszerünk igazán automata legyen, időjárás érzékelőre van szükségünk. Többféle időjárás érzékelő létezik: esőérzékelő, meteorológiai állomás (eső, szél, napfény), talajnedvesség érzékelő.

Esőérzékelők: elegendő eső hatására letiltják az öntözést. Általában 5 mm csapadékra szokás beállítani. Ez azt jelenti, ha esik az eső, és a lehullott mennyiség meghaladja négyzetméterenként az 5 litert, akkor tilt. Akkor engedélyezi újból az öntözést, ha kiszárad. Ez az idő akár több nap is lehet. A kiszáradás sebességét természetesen a hőmérséklet, a napsütés és a szél is befolyásolja, tehát elmondható, hogy egy esőérzékelő egy egyszerű meteorológiai állomás. Létezik záporkapcsolós esőérzékelő is, ami egy kis zápor esetén szünetelteti az öntözést.

Meteorológiai állomás: külön érzékeli a csapadékmennyiséget, a szelet, és a hőmérsékletet, a napsugárzást.

Talajnedvesség érzékelő: ez a legjobb megoldás, mert a talajban lévő tényleges vízmennyiség alapján dönti el, hogy kell-e öntözni vagy sem. Az összes többi időjárás érzékelő a reá ható eseményekből következtet, nem veszi figyelembe, mennyi víz van ténylegesen a talajban!

Mágnesszelepek

A mágnesszelep az az alkatrész, ami a vizet ráengedi az öntöző zónára. A mágnesszelep alaphelyzetben zárva van, és elektromosan vezérelhető. A zónákat mágnesszelepek segítségével hozzuk létre. Fontos fogalom a mesterszelep, amely egy közönséges mágnesszelep, mely a zónaszelepek előtt kerül beépítésre, az vezérlőautomatika a zónaszeleppel együtt nyitja a mesterszelepet is. Használatával csak az öntözés idejére kerül nyomás alá a fővezeték, mellyel megakadályozhatjuk a csőtörés, illetve egyéb szelephibák okozta károkat. Ha lehetőség van rá, mi minden esetben javasoljuk a mesterszelep használatát!

A mágnesszelepek jellemző tulajdonságai:

  • Csatlakozás: külső menet (KK), belső menet (BB), külső menet és hollanderes belső menet (KH)
  • Csatlakozási méret: ¾”, 1”, 1¼”, 1½”, 2”, 3”
  • Átfolyó vízmennyiség: minden mágnesszelep jellemzője, hogy mekkora legkisebb átfolyó vízmennyiség, ahol már képes dolgozni. Vannak olyan szelepek, amik már 0,4 liter/perc vízmennyiségtől is működnek, vannak olyanok, amiknél ez az érték 20 liter/perc. Az átfolyó vízmennyiségnek van egy javasolt felső határa is, ami felett a szelepen kialakuló nyomásvesztés kritikussá válik.
  • Üzemi nyomás: minden mágnesszelep jellemzője, hogy mekkora legkisebb nyomás, amitől a szelep már működik. Ugyanígy fontos adat, hogy mekkora a legnagyobb nyomás, ahol még biztonságosan lezár.
  • AC vagy DC szelep: alapesetben a szelepek szolenoidjait 24 VAC (24 voltos váltakozófeszültség) működteti. A DC szelepeket 9 voltos egyenfeszültség nyitja, és ellenkező polaritású feszültség zárja. Ezek az úgynevezett DCLS (DC Latching Solenoid) szolenoidok, amiket elemes vezérlőkhöz lehet használni.

A mágnesszelepek rendelkeznek különféle opciókkal:

  • Átfolyásszabályzó: mechanikusan korlátozni lehet egy csavar segítségével a szelepen átfolyó víz mennyiségét.
  • Nyomásszabályzó: a szelepre ráépítve beállítható a kimeneti nyomás.

Szórófejek

A szórófejek gondoskodnak a kertünk egyenletes öntözéséről. Ezek az alaphelyzetben talaj felszín alá rejtett alkatrészek a víz nyomására kiemelkednek a földből, illetve visszasüllyednek az öntözés végeztével. Az öntözőrendszerünk leglátványosabb elemei, kifejezetten élvezetes nézni, ahogyan kiemelkednek, különböző vízsugarakkal, formákkal megöntözik kertünket, majd besüllyednek kertünk talajszintje alá. Szakszerűen telepítve a talaj felszínével vannak egy síkban, megakadályozva, hogy a fűnyíróval kárt okozzunk.

Az öntözéstechnikában jellemzően két különböző működésű szórófejet használnak. Kisebb területeken, ahol a terület egyik oldala kisebb, mint 6 méter, “spray”, más néven esőztető típusú szórófejeket lehet használni, ezeket egybe függő, fátyolos vízkép jellemzi. Nagyobb területek esetén rotoros, más néven forgó öntözőfejekre van szükség. Ezek sugártartománya 5 és 30 méter közé esik. A rotoros szórófejek jellemzően egy erőteljes vízsugárral öntöznek. Léteznek hibrid megoldások, ezek a spray szórófej házba szerelhető rotátor fúvókák, amik akár 9 méterig is öntöznek. FONTOS! Spray típusú szórófejeket nem szabad rotoros öntözőfejekkel közösen egy zónán működtetni a különböző öntözési intenzitásuk miatt!

Nagyon fontos szabály, hogy a szórófejeket az öntözéstechnikai szabványok szerint háromszög vagy négyszög elrendezésben kell elhelyezni. Ez azért szükséges, mert csak így biztosított az egyenletes öntözés, ha ezt nem vesszük figyelembe és például egy oldalról öntözünk, akkor kialakulnak alul-, illetve túlöntözött területek. Ezt a súlyos hibát általában csak a teljes öntözési kör újratervezésével és telepítésével lehet kijavítani.

Jellemzően a szórófejek szórófejig öntöznek, ez azt jelenti, hogy a szórófej sugarának 50%-a a fejtávolság, ettől eltérni maximum 5%-ban lehet, pl. ahol az uralkodó szélsebesség nagyobb mint 16 km/óra, ott 5%-ban túlöntözünk, tehát a sugár 45%-a a fejtávolság. Háromszög elrendezésben lehetőség van a sugár 55%-ára tervezni a szórófejeket.

Spray szórófejek: 5-6 méter alatti területek öntözéséhez alkalmazzák, két fő alkatrészből áll: szórófej test és fúvóka. Minden szórófej test több részből áll: maga a test, a benne lévő kiemelkedő szár a visszahúzó rugóval, a nyaktömítés, és a fedél. Legfontosabb jellemzőjük a kiemelkedés. Jellemző méretek: 5-7,5-10-15-30 cm. Létezik beépített nyomásszabályzóval ellátott spray szórófej test. Létezik beépített vízelzáróval ellátott spray szórófej test. Van olyan is, amibe mindkettő be van építve.
A spray szórófejek úgy öntöznek, hogy a tetejükön lévő fúvókából konkrét, adott szögben (90°, 180°, 270°, 360°, vagy egyéb szögek), kis mértékben porlasztott víz jön ki. Konstrukciójuknál fogva legfeljebb 4,5 méteres, változtatható szögű fúvókák esetén 5,5 méteres a szórási sugaruk.

Az MPR fúvókák csapadéka jellemzően 40 mm/óra, 5 mm csapadék kijuttatásához 7,5 percig kell őket működtetni.

A Precision sorozatú precíziós spray fúvókák jelentik a mai technológia csúcsát. Pontos a szögük, egyenletes a vízkibocsátásuk, szélállóbbak mint a többi. Csapadék kijuttatásuk jellemzően 25 mm/óra, 5 mm csapadékhoz 12 percig kell őket működtetni. Az ilyen fúvókákkal szerelt spray fejekből lehet adott vízmennyiség mellett a legtöbbet egy zónára telepíteni.

Vannak úgynevezett VAN (Variable Arc Nozzle) fúvókák vannak, amik jellemzője, hogy szórási szögük 0°és 360°között tetszőlegesen állítható. Lehetőség szerint csak ott használjuk őket, ahol nincs megfelelő fix szögű fúvóka. A VAN fúvókák csapadéka jellemzően 60 mm/óra, 5 mm csapadék kijuttatásához 5 percig kell őket működtetni. A nagy vízmennyiségből adódóan egy zónára ebből tehető a legkevesebb. A szórásszög változtatásával változik a kibocsátott vízmennyiség is, és nincs bennük nyomáskompenzáció, azaz különböző nyomásokon eltérő paramétereik vannak.

Léteznek úgynevezett sávszóró fúvókák, amik keskeny sávok öntözésére alkalmasak. Vannak dísznövények részére sugaras fúvókák, és árasztó típusú cserjeöntöző fúvókák is.

Rotoros szórófejek: Nagyobb, egybefüggő területek öntözéséhez alkalmazzák, sugártartománya 5 és 30 méter közé esik. A házikertek és ipari területek részére általában 5 és 15 méter közötti sugarú öntözőfejeket lehet használni. Közterületeken egyaránt lehet használni, ott fontos a vandálbiztos kivitel.

Sportpályákon a 10 méternél nagyobb sugarú öntözőfejek használhatók.
Salakos teniszpályán csak rozsdamentes szárborítású szórófej alkalmazható!
Füves focipályákon a fejeket a terepszint alá kell süllyeszteni, vagy élőfű és/vagy műfű fedéllel ellátott öntözőfejeket kell használni az igények szerint. Vannak olyan sport szórófejek, amiket a szórófej kiépítése nélkül felülről lehet karbantartani. Léteznek olyan sport öntözőfejek, amikbe a mágnesszelep bele van építve. Ezek az úgynevezett fejvezérelt öntözőfejek.

Csepegtető és mikroöntöző termékek

Az öntözéstechnika külön ága a csepegtető öntözés és a mikroöntözés. Fák, bokrok és a virágágyások öntözését csepegtetőcsővel érdemes megoldani. A csepegtető csövek olyan LPE (lágy polietilén) csövek, amikben adott távolságra egymástól csepegtető testek vannak elhelyezve. A csepegtető testből víznyomás hatására víz jön ki, 2-4-8 liter óránként, típustól függően, ezáltal lassú, fokozatos öntözést biztosít. Ennek következtében mélyen és egyenletesen öntözhetjük meg kedvelt növényeinket. A csepegtető testekből kijövő víz nyomásfüggő.

A csepegtető csövek legfeljebb 4 bar nyomást viselnek el, de vízkibocsátási értékük 1,4 bar nyomáson van megadva, ilyen nyomáson is KELL használni őket. Léteznek nyomáskompenzált csepegtető csövek, és föld alá telepíthető csepegtető csövek is. Föld alá telepítve gyep, mezőgazdasági kultúrnövények öntözéséhez is használható. Szokásos méretek a 16 mm és 20 mm, amik külső átmérőt jelölnek.

A mikroöntözésnél a mikroszórókból több sugárban, vagy spray-szerűen, kis területet öntözünk. Lehet őket pálcára tenni, vagy spagetti cső végére. Több vizet tudunk velük kibocsátani, mint a csepegtető öntözéssel. Vízkibocsátásuk 20 liter/óra és 90 liter/óra között van. Vannak fix és állítható vízkibocsátású változatok.

Léteznek csepegtető gombák, melyek olyan vízkibocsátó elemek, amikből víznyomás hatására víz jön ki, 2-4-8 liter óránként, típustól függően. A gombákat be lehet szúrni közvetlenül egy LPE (lágy polietilén) csőbe, vagy egy spagetti cső és egy beszúró tüske (spagetti toldó) segítségével lehet csatlakoztatni a csőhöz. A csepegtető testekből kijövő víz nyomásfüggő, 1,1bar és 1,4 bar között megfelelő részükre a nyomás. Léteznek nyomáskompenzált és állítható vízkijuttatású csepegtető gombák is.

Ezeket az öntözési módokat lehet használni sziklakert, balkonláda, virágdézsa, virágágyás, zöldségeskert, tujasor, gyümölcsös öntözésére.

Csövek és fittingek

A KPE, azaz azaz kemény polietilén csövek alkotják az automata öntözőrendszer “érhálózatát”. Általában 100 méteres tekercsekben vásárolhatóak, a vízforrástól a mágnesszelepeken keresztül a szórófejekig folyik a víz a csövekben.

Vannak mezőgazdasági KPE csövek, és ivóvíz szállítására alkalmas, kék csíkkal ellátott csövek is.
Jellemző paramétereik a külső átmérő és a megengedett víznyomás. Kertekben használatos méretek a 25 mm 32 mm és 40 mm, amik külső átmérőt jelölnek.

Automata öntözőrendszer kiépítése lépésről-lépésre

Több módon is el lehet kezdeni az automata öntözőrendszer telepítését, minden szakembernek meg van a saját stílusa, bevett szokása, de a rendszer ugyanúgy fog felépülni a végére. Mindig az aktuális kertnek megfelelően érdemes hozzákezdeni az öntöző telepítésének, nem mindegy, hogy egy meglévő, kész kertbe illesztjük bele, vagy egy teljesen új, építés alatt álló kertbe alakítjuk ki azt.

Egy kész kert esetében törekedni kell, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzunk az esztétikumban. Ilyenkor a nyomvonalakat érdemes gyeptéglázni, hogy később vissza tudjuk helyezni azokat. Ez annyit takar, hogy nagyjából egységes szeleteket vágunk ki a gyepből, azokat egyben, a gyökérzettel és némi földdel együtt az árok mellé helyezzük. A csőfektetési és szerelési munka végeztével ezeket a téglákat kis kézügyeszséggel visszahelyezzük a nyomvonalra. Ha jól dolgoztunk, pár nap múlva nem is látszik majd a nyomvonalunk. Fontos, hogy a gyeptéglákat miután visszaillesztettük a helyükre, kézzel alaposan öntözzük be a nyomvonalat.

Készülő kert esetében könnyebb dolgunk van. Ha még nem vagyunk elég tapasztaltak, érdemes a végleges terepszintre tölteni a termőföldet valamint finom tereprendezést elvégezni. Erre azért van szükség, mert a szórófejek és a mágnesszelepeket rejtő aknák a végleges terepszint tetejének síkjába kerülnek beépítésre. Ha később végeznénk el, előfordulhat, hogy túl mélyre, vagy túl magasra kerülnek. A termőföld töltése előtt is letelepíthetjük az öntözőrendszert, ekkor kis földkupacokkal vagy leszúrható karókhoz rögzítéssel helyezhetjük el a kívánt magasságra a szórófejeket. Óvatos termőföld terítés esetében is előfordulhat, hogy elmozdulnak a fejek, ezeket később kell beállítanunk.

  • Előkészítjük a szerszámokat, anyagokat.
  • A terv alapján kitűzzük a szórófejek helyét, ezt általában zászlóval vagy karóval tesszük. Itt lesznek az öntözőrendszer vízkijuttató elemei.
  • Elhelyezzük a szelepdobozt a terv szerinti helyére, ebben lesznek elhelyezve a mágnesszelepek, innen indulnak majd az öntözőrendszer zónái.
  • Kiássuk a csővezetékek nyomvonalát, illetve a szelepdoboz helyét.
  • Megszereljük a csővezetékeket.
  • Kiosztjuk öntözőfejeket a terv alapján.
  • Összerakjuk a szeleposztót és a mágnesszelepeket, majd csatlakoztatjuk a zónavezetékeket a szelepekre.
  • Felszereljük a vezérlő automatikát, elektromosan össze kötjük a mágnesszelepekkel, illetve az időjárásérzékelővel.
  • A rendszer csatlakoztatása a vízforráshoz.
  • Nyomáspróbázzuk a nyomóvezetékeket, illetve leteszteljük hogy minden a helyére került a tervek alapján.
  • Beállítjuk a szórófejek öntözési szögeit, sugarait.
  • Beprogramozzuk a vezérlő automatikát.
  • Rendet rakunk a munkaterüleren, eltesszük a szerszámokat.
  • Élvezd az automata öntözőrendszered működését!

Hogyan üzemeltessük az automata öntözőrendszert?

Egy szakszerűen kivitelezett, minőségi anyagokból épített öntözőrendszert is karban kell tartani. Nem kell aggódni, mert ez nem jár sok erőfeszítéssel. Egy házikerti öntözőrendszer karbantartása az időnkből sem sokat vesz el. Az üzemeltetés a tavaszi indításon, illetve a tél előtti víztelenítésen kívűl, csak apróbb vezérlőn elvégzett beéllításokat jelent. Ezt bízhatja szakemberre, de egy kisebb rendszernél saját magunk is elvégezhetjük. Előfordulhat, hogy szezonális öntözési programigazításokat szükséges végeznünk, de bizonyos vezérlő egységek ezt is elvégzik helyettünk.

A tavaszi indítás vagy beüzemelés mindössze annyit takar, hogy megnyitjuk a vizet, leellenőrizzük öntözőrendszerünk működését, beállítjuk a szórófejekte, ha szükséges, beprogramozzuk a vezérlőn az automata öntözést. Amennyiben szükséges kitakarítjuk a szűrőket.

A “téliesítés”-t általában késő ősszel, a fagyok előtt kell elvégeznünk. Az öntözőrendszer elemei fagyveszélynek vannak kitéve, ezért vízteleníteni szükséges azokat. Ezt megtehetjük gravitációs módon, ekkor a rendszer legalacsonyabb lévő pontján hagyjuk, hogy távozzon a víz. Sajnos nem minden esetben van lehetőség erre, illetve a szórófejekben és mágnesszelepekben megrekedhet a víz. A legbiztosabb módszer a kompresszoros kifúvatás, ekkor nagynyomású levegő segítségével távolítjuk el a vizet a rendszerből. Fontos, hogy megfelelően magas légszállítású kompresszort használjunk, a levegő nyomása nem haladhatja meg a 3 bar-t. Rotoros szórófejeket sosem szabad levegővel járatni, ha meggyőződtünk a rotoros zóna víztelenítéséről, állítsuk le a levegő áramlását. Mielőtt belekezdenénk, tájékozódjunk az adott rendszerelemek maximális kifúvatási nyomásállóságáról!

Médiaanyagok forrásai:

Fotók: saját készítés

1. ábra: TORO irrigation installation guide 2010, The Toro Company

2. ábra: TORO Rescom Catalog 2015, The Toro Company